2017. február 28., kedd

Miért ne varrjunk otthon hordozóeszközt?

Varrni tudók közt gyakran felmerül, érdemes-e hordozóeszközt készíteni otthon, hiszen talán olcsóbb lehet, mint a gyárilag, illetve wahm (work at home mother = otthon dolgozó anya) kézművesek által készített darabok. Erre próbálunk meg most választ adni.

Elsősorban a babahordozás alapvető tényezőiről (ortopédia, pszichológia stb.) elengedhetetlen előzetesen tájékozódni, hogy az kiszolgálja az egész család egyéni igényeit!

Amennyiben hordozókendőről beszélünk, a válasz egyértelműen az, hogy feltétlenül keresztsávoly, ill. gyémántsávoly szövésű anyagot válasszunk, ám ez nem kapható méteráruboltokban (ami igen, ott érdemes rákérdezni, vajon valóban megfelelő szövésű-e és kezelhető vastagságú-e a kelme), valamint az alapanyag minősége, festése is kérdéses. Vászonszövésű textil, bútorkárpit a vastagságuk ellenére sem alkalmasak erre a célra!
Természetesen - leginkább külföldről - be lehet szerezni szegetlen keresztsávoly szövésű kendőanyagot, melyet csak szegni szükséges, mely egy varrni tudónak nem okoz problémát, ám már itt is fontos a varrótű típusára és a cérna minőségére, vastagságára, összetételére odafigyelni.
Hosszú szövött kendőt karikássá is át tud alakítani egy laikus, de nélkülözhetetlen ismerni a kialakítás és a felhasznált karikákra vonatkozó kritériumokat.
Másodosztályú kendőanyagokat figyelmesen böngésszünk át varrás előtt, hiszen minden apró csomó, szálkihúzódás megváltoztathatja a kelme viselkedését. Javításuk szakismeretet, vagy legalábbis nagy tapasztalatot igényel.

Rugalmas kendőt is meg lehet próbálni készíteni, de fontos tudni, hogy az olcsó, méteráruboltokban elérhető jersey alapanyagokat nem babahordozás céljából gyártják, így használatuk nem biztonságos, lévén túl gyorsan nyúlnak a használattól. Ennek értelmében vastagabb alapanyagot lenne szükséges beszerezni, melyek szintén nehezen elérhetők. A rugalmas kendőt készítő gyártók is külön teszteket kérnek a kötödéktől a biztonság érdekében, legyen annak tárgya a nyúlás, szakadás, vagy a festés.
Fontos megjegyezni, hogy a rugalmas kötések szigorúan három rétegűek, ezért melegek is!

Strandoláshoz, fürdéshez használatos hordozóeszközöket viszonylag alacsony áron kaphatunk, vagy hordozós klubokból kölcsönözhetünk akár csak a nyaralás időszakára, ennél fogva s különleges anyaguk nehézkes beszerzése miatt sem érdemes az otthoni varrásba belevágni.

Egyéb fix derékpántos hordozót (mei-tai, csatos stb.) csak szakértelemmel ajánlott varrni! Fontos a hordozásban szerzett tudás is (akár tapasztalati, de jó, ha van hordozási tanácsadói hozzáértés is - nemhiába egyre több “hivatásos” hordozóeszköz-készítő szerzi meg az oklevelet), ám elengedhetetlen az anyagok alapos ismerete (szövés, szövéssűrűség, alapanyag, festés stb.). A bolyhosodó, szöszösödő textilek idővel elvékonyodhatnak, nem beszélve a helytelen tűválasztás okozta sérülésekről, melyek egyenesen balesetveszélyesek lehetnek a későbbi használattal.

A fix derékpántos hordozóeszközöket csak a váll- és derékpántnál tudjuk meghúzni, így a body-ba kapcsolódó varratoknál erőteljesebb igénybevételt szenved a hordozó. Egy kendőanyag ilyen használatnál, természetesen a baba súlyának függvényében is sérülhet, főleg, ha használt szövetből készülne a hordozóeszköz, hiszen már szabott anyagról beszélünk.
A készítők ekkor sávoly megerősítést alkalmaznak az ekkor már dekoranyaggá vált kendőszövet alatt (body, pántok).

A cipzárak, csatok, hevederek drágák, hiszen csúcsminőséget igényelnek, mivel a gyermekünk biztonságát szolgálják. Anyaguk nem gyengülhet meg, nem törhet, nem válhat csúszóssá az idő múlásával. Nem elhanyagolható szempont, hogy ezeknek a kellékeknek a beszerzése is sokszor nehézkes.
A szakértelem nélkül, nem minőségi alapanyagokból készített hordozóeszközök olyannyira kényelmetlenek (pl. nem megfelelően bélelt, keskeny pántok) és kezelhetetlenek lehetnek, hogy akár el is vehetik a kedvet a hordozástól - persze itt fontos megemlíteni, hogy a formázott hordozók használatát is érdemes hordozási tanácsadóval megnézni, hiszen sok apró trükk hozzájárul a mind komfortosabb felhasználáshoz.

Hordozók átalakítását, megbontását sem ajánlom, hiszen a sok varrat megbontása akár károkat is okozhat egy szöveten, nem beszélve a több rétegről, illetve az első varrás okozta sérülésekről az anyagon.

Fontos megemlíteni a gépet, mellyel készülnek a hordozóeszközök, hiszen a háztartási varrógépek a legtöbb esetben nem alkalmasak a több vastag réteggel való munkára.
(forrás: SweetBerry)
A fix derékpántos eszközök készítésének lényeges tényezője a súlyeloszlás (a body részen nem egyenlő arányban oszlik el a terhelés), a pántok és a body csatlakozása kulcskérdés. Meg kell említeni, hogy az egyes hordozóeszközök szakítószilárdsága (azaz mekkora súly a biztonságosság határa), kialakítása (pl. vállpántok bélése, bélésének hossza stb.), mérete más és más, ahogy a gyerekek is különbözőek és a szülők is eltérő testalkatúak, teherbírásúak.

A fentieket összefoglalva, a ráfordítandó alapanyagot, időt, energiát figyelembe véve, valamint rövid költségbecslést végezve kétségtelen, hogy nem is éri meg otthon hordozót varrni, hiszen használt eszközt már elérhető áron találunk.

És hogy miért ilyen drágák a minőségi kendők, hordozóeszközök?
Elsősorban kiváló, biztonságosan festett alapanyagot (pl. gyapot, melyből a pamutszál készül) szabad csak a nagyrészt kisvállalkozásoknak felhasználniuk. A kendőszövéshez rendelkezniük kell modern szövőgépekkel, hozzá való szoftverekkel, valamint természetesen mérnökökkel, akik megírják a programot, s nem beszéltünk még a gép kezelőiről, varrónőkről és egyéb munkatársakról.
A gyártóknak többféle biztonsági bevizsgálásra is költeniük kell (anyagok, csatok, cipzárak stb.), valamint a felelősségbiztosítás díja is magas.
A szövésminták, a formázott hordozók szabásmintái mind hosszas kísérletezés, próbálkozás, tesztelés eredményei, ezek is belekerülnek az árkalkulációba, arról nem beszélve, hogy ezek másolása nem etikus. Sok esetben egyedi termék készül, különleges igények alapján, ez lassítja is a készítési folyamatot.
Az alapanyagok gyártóhoz való szállítási költségei szintén nem elhanyagolható tételek.
Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a kendők, hordozóeszközök nem tömeggyártásban készülnek, ezt is mutatja az áruk. Sok készítő mellékel használati utasítást is a termékéhez, melynek szerkesztési, nyomtatási költsége nem elhanyagolható. 
Az újonnan vásárolt termék mellé számla jár, ez feltételezi az adót és járulékokat, melyet a készítő befizet, és tartsuk szem előtt a több órás munka díját is!

(forrás: Didymos)
A varrási útmutatók, szabásminták, illetve a már elkészített gyártmányok arányait lemásolni szigorúan tilos, hiszen jogilag védettek, s így viszonteladásra egyáltalán nem felhasználhatók.

Amennyiben nem tudunk sokat rászánni egy hordozó beszerzésére, használtan is vásárolhatunk eszközt, például ebben vagy ebben a facebook-os csoportban.

Ha így sem engedi meg a családi költségvetés az eszközvásárlást, létezik egy facebook-os csoport, mely biztonságos, sok esetben gyári, rendszeresen ellenőrzött hordozóeszközöket kölcsönöz ingyenesen hosszú távra rászoruló családoknak, érdemes őket megkeresni.

Amennyiben vásárlás előtt állunk, javasoljuk a próba- és kölcsönzési lehetőségeket az elérhető babahordozó klubokban, hiszen ezzel spórolhatunk leginkább.
Ha a hordozók szövésével, minőségével, esetleg hibajavításával kapcsolatban lenne kérdés, ezt a facebook-os csoportot ajánlom.

Forrás:
http://www.csengelino.hu/gy-i-k/

Szerző: Zuglói Babahordozó Klub, Török Ági